SÓSTÓ

Információk Sóstófürdőről

Sóstógyógyfürdő, Sóstófürdő vagy Sóstó fürdőhely Nyíregyházán.

Nyíregyháza város és Sóstógyógyfürdő között helyezkedik el a Sóstói-erdő, amit az ott élők okkal neveznek a város tüdejének, ékességének. Szívesen keresik fel gyermekek, fiatalok és idősek, családok és csoportok, sétálók, futkározók és sportolók, akik számára erdei tornapálya, játszótér, esőbeállók, szalonnasütő helyek, sétányok épültek. Az erdőt külön is kedveltté teszi tavasszal a híresen intenzív akácillat, amely főként a vonatablakból kihajolva nyújt másutt ritkán megtapasztalható élményt. Bár Sóstó néven több városunkhoz is tartoznak területek az országban, a környékbeliek az erdőre, a tóra, a vadasparkra, a fürdő-komplexumra és az egyéb létesítményekre együttesen a rövid Sóstó megnevezést használják.

Érdemes még megemlítenünk Sóstóhegy települést; az, mint Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye) és Sóstó közvetlen vonzáskörzete, kedvelt helye a városból inkább menekülő, nyugalomra és a természet közelségére vágyó ingatlanvásárlóknak, építkezőknek, fészekrakó családoknak.

Sóstói tó napnyugtakor

Sóstói tó napnyugtakor

Története

A “névadó” a 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó, melynek átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, s már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. A tudós polihisztor, Jósa András szerint is a tó vize meggyógyít “görvénykórtól, csúztól, köszvénytől, idült lobbos izzadmányoktól és egyéb, virágnyelven úgynevezett vérbetegségektől.” A ma szakembere így fogalmaz: “sok oldott sót tartalmazó nátrium-kloridos termálvíz, amely … a brómos, jódos ásványvizek csoportjába sorolható.” A gyógyvízzé minősített termálvíz kiválóan alkalmas gerincbetegségek, reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére, rehabilitáció és utókezelés esetén.

A város asszonyai 1794-ben kaptak engedélyt arra, hogy Sóstón ruhát mossanak, három évtizeddel később pedig már megépült az első, négy káddal működő fürdőház és a vendéglő. Egy korabeli írás szerint Nyíregyháza már ekkor működtetett Sóstón egy polgári jellegű szórakozást is kielégítő fürdőt. Hamar híre ment a gyógyító erejű víznek, a hangulatos mulatozásoknak és egyre több csodálója lett.

Szerencsére egy szódagyáron kívül ipari üzem nem telepedhetett le, így megőrizte természetes szépségét. Sziksófőzéssel már 1801-től foglalkoztak. Ehhez a tavak vizének leapadása után összesepert só bőséges utánpótlást biztosított. Az üzemszerű gyártás jogát egy angol üzletember már 1826-ban megvásárolta és a nagybani kitermelés kitartott egészen a Bach-korszag végéig.

A gyógyvíz és az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-Lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Falai között megfordult Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és sok más művész, politikus.

IMG_4995 IMG_4996IMG_4998

A városi polgárok, iparosemberek, bohém művészek kedvelt találkozóhelye volt az 1911-ben megépült Krúdy Szálló és annak terasza, valamint mellette a szép vonalvezetésű, ma már műemlék víztorony. A Szeréna Lak 1914-ben épült.

A közlekedési feltételek javulása minden népréteg, korosztály számára elérhetővé tette Sóstót. 1905-1911 között a kisvasúti építkezések, majd 1927-ben a műútépítés szabdalta szét az addig érintetlen erdőtestet. Nyíregyháza felfedezte, megszerette ritkán látogatott kincsét.

Sóstóról minding a Krúdy Vígadó jut eszünkben

Sóstóról minding a Krúdy Vígadó jut eszünkben

Sóstó haletető

Sóstó – “kacsa etető”

Krúdy Vígadó terasz

Krúdy Vígadó terasz

 

A 12 hektáros tó egyik részét az 1930-as évektől szabad stranddá alakították. Jellegzetes faépülete egy balatoni fürdőház másolata, de ez aligha zavarta a vendégek hangulatát. A tó másik részében is csónakázó működött nyaranta. Ide szervezték a cserkész-avatásokat, az iparosok és kereskedők találkozóit. Sajátos hagyománya volt a szűcsök Csapóvesszővágásának, a majálisoknak. Ilyenkor szinte kiürült a város.

A szigeten gyakran rendeztek tűzijátékot, hangzatos nevekkel – “Csillagzuhatag” – így csábították ki a tópartra az embereket. Megpróbálkoztak szabadtéri színház építésével, a maradványai talán még megtalálhatóak a Park Szálló mögött.

A Szegedi Szabadtéri sikerén felbuzdult szabolcsiak 1933. évi próbálkozása azonban nem vált sikertörténetté.

Hírnevére kedvezően hatott, hogy 1927-től hivatalosan is gyógyfürdőnek nyilvánították. Botanikai érdekesség a tóparti sétányon látható hársfa nyírségi fajtaváltozata.

Nem csak derűs képek tatoznak Sóstó történetéhez. A II. világháború idején itt fogadták a német megszállás elől menekülő lengyeleket, de ide érkeztek a malenkij robotra elhurcolt magyarok túlélő szerencséseinek vonatai 1953 és 1955 novembere között. A Krúdy Szállóban és a környező házakban azonban az ÁVH vendégszeretetét voltak kénytelenek elviselni.

Új fejezet kezdődött Sóstógyógyfürdő történetében az 1950-es évek végén, amikor a szikes vizű tó már nem elégítette ki a lakosság igényeit, s felfedezték, hogy a föld alatt 50 fokos hévíz rejlik. 1957-ben naponta százak várták kíváncsian a hévíz utáni fúrások eredményeit.

A sikeres kutatás következményei ismertek: megépült és azóta is szinte folyamatosan szépül a Parkfürdő. A gyógyvíz vonzereje széles körben hat, évente sok ezer belföldi és külföldi turista érkezik. A hatalmas igény szállodák, kempingek, szórakozóhelyek sorát követelte ki. Nagyobb gyáraknak szinte kötelező volt vállalati üdülőt emelni a tó partján. A tehetősebb családok sem maradhattak le, egyre szélesbedő körben népesült be a fürdő környéke.

Főként az 1970-es években rádió-iránymérők (“rókavadászok”) és tájékozódási-futók készültek fel az erdőben hazai és nemzetközi versenyeikre – ilyeneket rendeztek is – az erdőben, s több nyíregyházi sportoló szerzett Európa- és világbajnoki címet.


 

Sóstófürdőn kihelyezett QR kódos táblák segítségével szintén elérhetők némi információk Sóstófürdőről. Nevezetesen olyan információk mint a Sziget, Krúdy Vigadó,  fürdők története, leírása, stb.

QR kód - Információk Sóstófürdőről

QR kód – Információk Sóstófürdőről











Hasznos információk itt.